Sziasztok!
A mai napra egy olyan bejegyzést hoztam, ami inkább olyanoknak lehet érdekes, akiket érdekel hazánk története, a történelem, az elmúlt század eseményei. Nem egy olyan budapesti látnivaló, ahol az ember vidáman sétálhat, inkább tanulságos, elgondolkodtató hely.
Mivel még olyan bőven nem írtam még magamról, így , hogy értsétek a bejegyzést, leírom, hogy miért is mutatom be Nektek tapasztalataimat a Terror Házával kapcsolatban.
Gyerekkorom óta nagy történelem fanatikus vagyok, eleinte a magyarok története, mondái érdekelt, de aztán a fáraók, majd a görög istenek is a kedvenceimmé váltak. Ahogy iskolás lettem, a régészet lett az életcélom, bár ugye az embernek ahhoz elég sokat el kell érnie, hogy egyszer elutazhasson például Egyiptomba.
Nos, a középiskola végéig fő kedvencem a történelem volt, szinte kivétel nélkül minden érdekelt és ahogy felnőttebbé váltam a világháborúk és az azzal kapcsolatos dolgokról olvastam többet.
Nagypapám és mamám is sok mindent mesélt az ő korukról, nagyon érdekelt, hogy ők mit éltek meg.
Régóta szerettem volna eljutni a Terror Házába ,de mindig valami miatt ez elmaradt.
A mai napon sikerült eljutnom végre, nem készültem rá sehogy, bár gondoltam, hogy nem egykönnyen megemészthető dolgok lesznek majd ott.
Én azt gondolom, akit érdekel, mindenképpen szánjon rá időt érdemes.
Nos, a jegy megvásárlása után a belépésnél rögtön egy tankkal találtam szemben magam, majd a prospektus alapján a 2. emeleten kezdődött a kiállítás.
A kiállítás a német, szovjet megszállásokról szól, továbbá Rákosi, Kádár rendszert és az akkori helyzetet mutatja be. Érdemes a termekben a tévéken megnézni az interjúkat az akkori időben élő emberekkel, nagyon tanulságos és elgondolkodtató amiket mondanak és ők hogy élték meg.
A második emeleten lévő termek: Kettős megszállás --> Nyilas folyosó --> Nyilas terem --> Gulág --> Átöltözés -->'50-es évek -->Szovjet tanácsadók szobája --> Kisvetítő --> Ellenállás
A termekben különféle ruhák, személyes tárgyak, korabeli iratok találhatók, továbbá telefonok, amiket ha felveszel, tárcsázásra hallható akkori politikusok híres beszédei. A második emeletről aztán az elsőre kell lemenni.
A termek: Át-és kitelepítések -->Terror folyosó --> Verőszoba --> Beszolgáltatás --> Ávós előszoba --> Péter Gábor szobája --> Igazságszolgáltatás --> Propaganda --> Mindennapi élet --> Kincstár --> Felekezetek --> Mindszenty - Itt is láthattok különféle tárgyakat, rengeteg akkori híradó felvételt, interjúkat, továbbá a felekezetek termében imádságos könyveket, kereszteket, miseruhákat.
Az utolsó terem után egy kis liftezés következik. Lassan ér le a következő állomásra, közben pedig egy úrt hallgathatunk, aki elmondja mit látott amikor takarító volt. -( részleteket nem mondok így nem lesz érdekes)
A liftből kiszállva a pincébe érkezhetünk. Főképp börtönként funkcionált az egész helyiség. Nem egy jó hely, nincs jó érzése az embernek, ahogy végig sétál a kis zugokban.
A termek: Pincebörtön rekonstrukció --> Internálás --> 56'-os terem --> Megtorlás --> Kivándorlás --> Vetítő --> Könnyek terme --> Búcsú --> Lépcsőház, tettesek galériája.
Több helyen is láthatunk tablókat melyeken bírók, ÁVH-s katonák, tisztek, az áldozatok fotói láthatók.
Talán mi bele sem tudunk gondolni, milyen idők voltak azok.
Érdemes elolvasni a falon található írásokat, mondatokat, például Kádártól.
Tudni illik : Az Andrássy út 60 címen található a Terror Háza. Hogy miért is? 1944-ben a rémuralom, a világháború és a német megszállás alatt az épületet a "Hűség Házának" nevezték, pártszékházként funkcionált. Később 1945-1956 között a kommunista szervezet tagjai ( ÁVO- majd később ÁVH) rendezkedett be, a hely nagyon sok ember életét tette tönkre, félelem házává vált.
Aki szeretné, semmiképp ne hagyja ki, érdemes ezt a kiállítást megnézni, tájékozódni, egy kicsit megélni azt, amit nagyszüleink, rokonaink akkoriban átéltek.
Bejegyzésemet Radnóti soraival zárnám
"Jó messzi jártunk éjjel, dühömben már nevettem,
méhrajként zümmögött a sok vadász felettem,
a védelem erős volt, hogy lődöztek barátom,
míg végül új rajunk feltünt a láthatáron.
Kis híja volt s leszednek s lenn összesöprögetnek,
de visszajöttem nézd! és holnap ujra retteg
s pincébe bú előlem a gyáva Európa..."
Szép estét
Eszter
A mai napra egy olyan bejegyzést hoztam, ami inkább olyanoknak lehet érdekes, akiket érdekel hazánk története, a történelem, az elmúlt század eseményei. Nem egy olyan budapesti látnivaló, ahol az ember vidáman sétálhat, inkább tanulságos, elgondolkodtató hely.
Gyerekkorom óta nagy történelem fanatikus vagyok, eleinte a magyarok története, mondái érdekelt, de aztán a fáraók, majd a görög istenek is a kedvenceimmé váltak. Ahogy iskolás lettem, a régészet lett az életcélom, bár ugye az embernek ahhoz elég sokat el kell érnie, hogy egyszer elutazhasson például Egyiptomba.
Nos, a középiskola végéig fő kedvencem a történelem volt, szinte kivétel nélkül minden érdekelt és ahogy felnőttebbé váltam a világháborúk és az azzal kapcsolatos dolgokról olvastam többet.
Nagypapám és mamám is sok mindent mesélt az ő korukról, nagyon érdekelt, hogy ők mit éltek meg.
Régóta szerettem volna eljutni a Terror Házába ,de mindig valami miatt ez elmaradt.
A mai napon sikerült eljutnom végre, nem készültem rá sehogy, bár gondoltam, hogy nem egykönnyen megemészthető dolgok lesznek majd ott.
Én azt gondolom, akit érdekel, mindenképpen szánjon rá időt érdemes.
Nos, a jegy megvásárlása után a belépésnél rögtön egy tankkal találtam szemben magam, majd a prospektus alapján a 2. emeleten kezdődött a kiállítás.
A kiállítás a német, szovjet megszállásokról szól, továbbá Rákosi, Kádár rendszert és az akkori helyzetet mutatja be. Érdemes a termekben a tévéken megnézni az interjúkat az akkori időben élő emberekkel, nagyon tanulságos és elgondolkodtató amiket mondanak és ők hogy élték meg.
A második emeleten lévő termek: Kettős megszállás --> Nyilas folyosó --> Nyilas terem --> Gulág --> Átöltözés -->'50-es évek -->Szovjet tanácsadók szobája --> Kisvetítő --> Ellenállás
A termekben különféle ruhák, személyes tárgyak, korabeli iratok találhatók, továbbá telefonok, amiket ha felveszel, tárcsázásra hallható akkori politikusok híres beszédei. A második emeletről aztán az elsőre kell lemenni.
A termek: Át-és kitelepítések -->Terror folyosó --> Verőszoba --> Beszolgáltatás --> Ávós előszoba --> Péter Gábor szobája --> Igazságszolgáltatás --> Propaganda --> Mindennapi élet --> Kincstár --> Felekezetek --> Mindszenty - Itt is láthattok különféle tárgyakat, rengeteg akkori híradó felvételt, interjúkat, továbbá a felekezetek termében imádságos könyveket, kereszteket, miseruhákat.
Az utolsó terem után egy kis liftezés következik. Lassan ér le a következő állomásra, közben pedig egy úrt hallgathatunk, aki elmondja mit látott amikor takarító volt. -( részleteket nem mondok így nem lesz érdekes)
A liftből kiszállva a pincébe érkezhetünk. Főképp börtönként funkcionált az egész helyiség. Nem egy jó hely, nincs jó érzése az embernek, ahogy végig sétál a kis zugokban.
A termek: Pincebörtön rekonstrukció --> Internálás --> 56'-os terem --> Megtorlás --> Kivándorlás --> Vetítő --> Könnyek terme --> Búcsú --> Lépcsőház, tettesek galériája.
Több helyen is láthatunk tablókat melyeken bírók, ÁVH-s katonák, tisztek, az áldozatok fotói láthatók.
Talán mi bele sem tudunk gondolni, milyen idők voltak azok.
Érdemes elolvasni a falon található írásokat, mondatokat, például Kádártól.
Tudni illik : Az Andrássy út 60 címen található a Terror Háza. Hogy miért is? 1944-ben a rémuralom, a világháború és a német megszállás alatt az épületet a "Hűség Házának" nevezték, pártszékházként funkcionált. Később 1945-1956 között a kommunista szervezet tagjai ( ÁVO- majd később ÁVH) rendezkedett be, a hely nagyon sok ember életét tette tönkre, félelem házává vált.
Aki szeretné, semmiképp ne hagyja ki, érdemes ezt a kiállítást megnézni, tájékozódni, egy kicsit megélni azt, amit nagyszüleink, rokonaink akkoriban átéltek.
Bejegyzésemet Radnóti soraival zárnám
"Jó messzi jártunk éjjel, dühömben már nevettem,
méhrajként zümmögött a sok vadász felettem,
a védelem erős volt, hogy lődöztek barátom,
míg végül új rajunk feltünt a láthatáron.
Kis híja volt s leszednek s lenn összesöprögetnek,
de visszajöttem nézd! és holnap ujra retteg
s pincébe bú előlem a gyáva Európa..."
Szép estét
Eszter
