J.R.R. Tolkien neve valószínűleg még azok számára is ismert, akik nem forgatnak könyveket naphosszat a kezükben, vagy éppen azoknak akik messziről elkerülik a fantasy-k világát.
Ki ne hallott volna A Gyűrűk Ura trilógiáról vagy akár A hobbitról, és most nem kimondottan a Peter Jackson által készített csodálatos filmekre kell gondolni, hanem az ezeknek alapot adó könyvekre.
Eme két művel világszerte ismerik, de Tolkien tollából nem csak ezek az írások születtek, több könyve is elkalauzol minket a már ismert világba, de olyan irományok is napvilágot láttak, melyek ugyan varázslatos utakon terelnek minket a fantasy-regények berkein belül, nem az ismert tájakon és történetszálon futnak.


A Tolkien-olvasók számára biztosan nem ismeretlen az alábbi könyv, a kevésbé "fanatikus"olvasóknak pedig a nagy regények előtt bemelegítésnek, de akár utánuk, levezetésként is kellemes kikapcsolódást nyújtanak.

Azonban először lássunk néhány szót magáról az íróról:
John Ronald Reuel Tolkien 1892. január 3-án látta meg a napvilágot a Dél-afrikai Bloemfonteinben, azonban gyermekkora nagy részét az angliai Birminghamben töltötte, majd Oxfordban kezdte el tanulmányait.
A fiatal író az oxfordi egyetemi évek alatt kezdett el érdeklődni a nyelvek iránt, a latin, az ógörög, az óskandináv és óangol, valamint a finn nyelv különösen érdekelték. Ugyanekkor kezdet el foglalkozni a saját nyelvek kitalálásával, 1915-re nagyjából kész volt a tündenyelvek kidolgozásával.
Az első világháborúban egy fertőző betegség miatt kórházba került. Lábadozása idején kezdett el saját maga szórakoztatására mítoszokat és meséket írni. Ekkor született írásai teremtették meg Középfölde alapjait.
A világháború után segített az Új Angol Szótár készítésében. 1925-ben visszatért az Oxfordi Egyetemre, immár az angolszász nyelv professzoraként, egészen 1945-ig. 1945-től 1959-ig pedig angol nyelv és irodalom professzor volt.
1973 őszén megbetegedett, később akut gyomorfekélyt diagnosztizáltak nála, ami végül 1973. szeptember 2-án el is vitte őt.

Tolkien meséi
Mint már fentebb említettem eme könyv bár olyan meséket tartalmaz, melyek valamilyen varázslatos, mesebeli helyszínen illetve szereplőkkel játszódnak, mégis el kell vonatkoztatnunk Középfölde világától. Aki egy újabb történetre vágyik melynek szereplői a tündék vagy hobbitok, most csalódnia kell, viszont ha ennek ellenére elolvassa az ember fia vagy lánya, Tolkien újabb csodálatos munkáival szembesül.

A könyv négy mesét tartalmaz, melyek függetlenek egymástól. Történetüket, szereplőiket illetve a helyszíneket és korokat nem tudjuk, és ne is akarjuk összekapcsolni, egy-egy mese között hagyjunk magunknak lélegzetvételnyi szünetet, hisz mint Tolkien minden írásában, így ezeknél a történeteknél is meg kell rágni a mondanivalót.. és véletlen se essünk abba a hibába, hogy beskatulyázzuk a történeteket.

A Partvonal Kiadó által 2012-ben megjelentetett könyv Alan Lee csodálatos illusztrációival gazdagítja a történeteket.

A Kóborló és a varázsló című írásban egy kiskutya összetűzésbe keveredik egy varázslóval, aki játék méretűvé varázsolja őt, majd elkeveredik otthonról. A kiskutyának ezután viszontagságos körülmények között, több csodás világba kell eljutnia, megismerkedik hableányokkal, a Holdbéli Emberrel és annak kutyájával valamint számos furcsa szerzettel, de mindvégig haza és arra vágyik, hogy visszanyerje eredeti méretét.

A sonkádi Egyed gazda mese egy távoli és varázslatos múltból, amelyben megismerhetjük a kissé lomha, ámde bátor Egyed gazdát, akinek birtokára betör egy óriás. Miután szembeszáll vele, és sikeresen meg is futamította a betolakodót a környék hősévé válik. Később, amikor egy sárkány bukkan fel, a hírneve miatt, és mert a király lovagjai már nem éppen lovagiasak, hozzá fordulnak az emberek, akarva-akaratlanul is meg kell birkóznia egy sárkánnyal...

Egy egyszerű, dolgos ember A woottoni kovácsmester, aki még gyermekként a Nagy Torta falatozása közben lenyel egy tündércsillagot. A kisfiú felcseperedik, kovácsmester lesz belőle, kezei közül pedig varázslatos munkák kerülnek ki.
A csillag hosszú évek múltán újra visszakerül a tortába, de hogy hogyan...az a történetből kiderül.

A levél című történetben pedig Niggle, a meg nem értett festő útját járjuk be, aki néhány viszontagságos napon és úton keresztül jut el oda, hogy végre megtalálja és megfesse azt a fát, mely gondolataiban oly élesen él, viszont a vásznon még nem bontakozott ki igazán...

Aki végigolvassa ezeket a írásokat rájön, hogy nem minden mese gyermekeknek szól, ezek az történetek a felnőtt olvasót gondolkodóba ejtik, s kutatni kezdik a mondanivalóját.