"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
/Juhász Gyula/

A mai bejegyzés nem a megszokott csajos, mégis azt gondolom, hogy a mai nap a megemlékezésé.
Kezdjük először is a Halloween elterjedésével. 

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31. éjszakáján, bár mára már az egész világon elterjedt. A kelta világban a boszorkányok, kísértetek ünnepe volt október 31-én, amely egy kelta isten,  a druidák istene Crom Cruach kultuszában gyökerezik. Ilyenkor gyakran emberáldozatot is bemutattak. A halloween elnevezés a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik. A »szent« jelentésű hālig melléknévből, illetve ennek a főnévi megfelelőjéből a hallow »szent, szent ember« jelentésű szóból. Az All-Hallows-Even kifejezésből, ahol az utolsó szó az evening (»este«) szó régies változata. Az egész kifejezés a Mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A kifejezés 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’en.

A halloween jelképei :
A belülről világító töklámpás lett az idők folyamán Halloween legfontosabb kelléke illetve tradicionális szimbóluma. A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott jóval azelőtt, hogy a Halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban.
A kivájt töklámpás angol elnevezése „Jack O'Lantern, azaz Lámpás Jack” vagy „carved pumpkin”. Rengeteg történet kering miért kapta ezt a nevet illetve, hogy kapcsolódik Lámpás Jack a halloweenhoz. 
Amerikában egyébként nagyon elterjedt a halloweenozás, a gyerekek beöltözve kopognak az ajtón és "Cukrot vagy csínyt"  kiáltással szólítják fel a ház lakóit. Legtöbbször természetesen a gyermekek cukrot, édességet kapnak. A felnőttek körében a szórakozás, a különféle jelmezekbe való beöltözés jellemzi halloween estéjét. 
Magyarországon egyébként csak egy évtizede talán amióta elterjedt, általában a tökfaragás a legfőbb, de mára már gyakori a különféle jelmezes partik szervezése is. 

Most pedig egy kis visszatekintés a halottak napjára


A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a "szenvedő egyház" ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a küzdő egyház  a szenvedő egyházról emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. 
A gyászmisék halottak napján az örök életről és a feltámadásról szólnak. 

Halottak napján látogassunk el szeretteinkhez, vagy otthonunkban gyújtsunk egy gyertyát emlékükre, de ne csak ezen a napon emlékezzünk rájuk, fontos, hogy mindig érezzük azt, mellettünk vannak és az év további napjaiban is gondoljunk rájuk.